Ha valaki megkérdezné, mi az oka, hogy az endlessen évek óta rendszeresen szereplő Viktor Pelevin könyvei közül éppen erről a korai és megkerülhetetlen műről írunk ilyen sokára, nehezen tudnánk nem-pelevini, racionális válasszal felelni. Ezért gyorsan át is adjuk a szót Vidnek, aki Babilonról értekezik majd. • 1989-ben leomlott ugyan a régi politikai rendszer, de az emberek fejében sosem fog megszűnni. Amit a régi rendszer kormányainak sikerült rögzíteni bennük – az állandó félelem, a megalkuvási kényszer, a nyugati országok túlbecsülése, az onnan származó brandek „ellopása” , az érzés, hogy a politikusok csak megvezetnek –, az sosem fog elmúlni, ráadásul a fogyasztók hajlamosak továbbörökíteni ezt a hozzáállásukat. Pelevin műve pont ebből a szempontból felkavaró alkotás, mivel sikeresen kelti életre a létbizonytalanságtól való alapvető félelmet. A regényben ábrázolt, részben fiktív Oroszországból nem lehet menekülni, nem lehet megváltoztatni, mivel az itt élő embereknek erre a félelemre van szükségük – a hozzáállásukon változtatni nagyobb bátorságot követelne, amit azonban mindenki jó mélyen magába temet. Viktor Pelevin harmadik regénye talán a leghatásosabb mind közül – nem véletlen, hogy maga az író is vissza-visszatér az itt vizsgált szimbólumokhoz, gondolatokhoz. Ha emlékszünk, az Empire V majdhogynem a GenP tökéletes másolata volt, főleg a főszereplő jelleme és a vele történt […]